Sztojka Sebestyén Gergő
Az Angyal
A kolozsvári BBTE végzős színművész hallgatóinak előadása
Anyaság. Sértődöttség. Biztonság. Örökség. Egó. Szégyen. Szerelem. Büszkeség. Ösztön. Tisztaság. Abúzus. Olyan problémák, amik történelmünkben visszamenőleg mindig releváns részét képezték az emberi létnek és ez azóta sem változott. Részint azért, mert az ösztön soha nem engedett mást diktálni, részint pedig a neveltetés miatt. Tudták, hogy a meghatározó tulajdonságainkat 70%-ban örökölhetjük a felmenőinktől? Ezt jelenti konkrétan a neveltetés.
Mi a különbség a kívánság és a vágy között? Az ember és az emberiség között? Lehet egy olyan tiszta szándékú érzés, mint a vágy valójában gonosz természetű? Ki keresi magában a gyermeket, és kinek hiányzik valójában csak a boldogság keresése? És ki az, aki jogosult ezeknek a vágyaknak a teljesítéséhez? 8 barát ráeszmél arra, hogy talán az ösztöneink és vágyaink egymással ellentétes irányba is mozoghatnak, és álmaik nem úgy válnak valósággá, ahogyan azt ők elképzelték.
„A színház az a gyomor, melyben az étel a metamorfózis során két egyenrangú dologgá alakul: álmokká és ürülékké.” (Jerzy Grotowski) Ha a vágy és az álom egy etűd lenne, minden lény hirtelen profi táncossá válna ezen a világon, és egész életében azt az Istent keresné, aki eldönti, hol van ennek a táncpárbajnak vége. Ha van egyáltalán vége.
